Kenéstechnikai lexikon
behatolás. A kenőzsírok és más kőolajtermékek konzisztenciájának a mértéke. Eszköze a penetrométer. A nagyobb penetráció lágyabb zsírt érzékeltet. A kenőzsír minta penetrációját pihentetett állapotban, 60 szabványos törés után vagy több 10-100 ezer törés után is szokásos mérni, segítségével a kenőzsír mechanikai stabilitását értékelik.
mechanikai, nyírási, konzisztenciastabilitás: A kenőzsírok szerkezete /és így kozisztenciája is/ mechanikai igénybevétel hatására megváltozik. A változás mértékének modellezésére, a penetráció mérésére szolgáló szabványok tartalmaznak mechanikai megdolgozásra vagy törésre előírt módszert is. A törés előtti és törés utáni penetráció értékből következtetnek a kenőzsír penetrációstabilitására. Stabil kenőzsírnak a fokozattartó kenőzsír számít / vagyis pl. az NLGI 2-es termék 10 ezer törés után is az NLGI 2 osztálynak megfelelő penetráció tartományba esik/.
szerkezet a kenőzsírok vagy más kőolajtermékek konzisztenciájának mérésére. A kenőzsírokra szabványos kúp mélyül az előírt módon előkészített mintába és a behatolás mélységét határozzák meg.
olyan vegyületek, amelyek két összekapcsolt oxigénatomot tartalmaznak /pl. H2O2 – hidrogén-peroxid/. Viszonylag bomlékonyak, erősen oxidáló hatásúak, és ha a kenőolajban megjelennek, akkor meggyorsítják az oxidációt és mivel savas karakterű vegyületek keletkeznek, csapágykorróziót idéznek elő.
alátámasztásra, megfogásra alkalmazott rövid csődarab, amelyben a tengely vagy csapszeg elforoghat, elcsúszhat /pl. csapágypersely/.
a viszkózus erők által okozott veszteségeket leíró összefüggés kenőanyaggal töltött koncentrikus csapágyak esetében.
a vegyiparnak az az ága, amelyben földgázból vagy kőolajszármazékból állítanak elő közbenső és végtermékeket.
a paraffinos közép- és nehézpárlatokból nyerhető mikrokristályos vagy amorf szilárd szénhidrogének elegye, amely jelentős mennyiségben tartalmaz még folyékony komponenseket is. Színe sárgától a sötétbarna színig terjedhet. Tovább finomítva /pl. benzines oldatának óleumozásával/ jutnak el a kozmetikai, gyógyászati vazelinhez, kenőcsök alapanyagához. A petrolátumot finomítás nélkül is alkalmazzák kenőanyagként, rozsdavédő szerekhez stb.
vizes közegben a hidrogénion-koncentrációjának mértéke, annak negatív logaritmusa. Tiszta vízben a disszociált víz, vagyis a hidrogénion koncentrációja: pH=7. A savas közeg, a savas jelleg erősségétől függően a hidrogénion koncentrációja nő, tehát a pH<7. A vizes közeg magatartása /pl. korrodeáló hatása/ jelentős mértékben függ a pH-értéktől. Ezért a pH-értéket vizsgálni kell. A pH-érték vizsgálatra tájékoztató jelleggel az indikátor papírok gyors felvilágosítással szolgálnak, az elektromos eszközök pontosabbak.
a felület ismétlődő igénybevétele során jelentkező kopás /pitting/; a felületről pikkelyes részecskék leválása.
olyan anyagok, amelyeknek folyásgörbéje nem követi a Newton-féle egyenletet (mely a nyírófeszültség függvényében a sebességi gradiens állandó, arányos változását írja le), hanem az a lényeges tulajdonságuk, hogy alakváltozásuk kisebb-nagyobb mértékben fennmarad az azt előidéző erő megszűnte után is. A tisztán plasztikus folyásgörbe a Bingham-féle egyenlet-tel írható le
olyan plasztikus anyagok, amelyeket kenési célra alkalmaznak. Ilyenek pl.: a kenőzsírok, paszták és a kenőcsök.
olyan kenési folyamat, amelyben - adott nyomás, hőmérséklet és sebességi gradiens esetében - az egymáshoz képest elmozduló két test közötti súrlódást és a filmvastagságot a kenőanyag viszkozitása és a plasztikus deformációja együttesen határozzák meg.
a tetra-fluoretilén polimerje. A láncmolekulák között ható másodlagos erők miatt melegítés hatására sem olvad meg, és így a hőre lágyuló műanyagok általános feldolgozási módszereivel nem dolgozható fel. Kémiai hatásoknak igen ellenálló, nagy hőállóságú, kis súrlódási együtthatójú műanyag. Mindezek miatt súrlódáscsökkentő bevonatok készítésére, ˝üzemanyag-takarékos adalék˝-ként, csapágyanyagként, tömítőanyagként, tűzálló bevonatként alkalmazzák.
makromolekulájú anyagok előállítására alkalmas folyamat, amelynek során a bi-vagy trifunkciós alapvegyület (monomer) molekulái valamely kis molekula kiválása közben kapcsolódnak egymáshoz (kondenzáció). Kenőolajok öregedési folyamataiban a polikondenzáció is szerepet játszhat.
a gázokban, elsősorban a levegőben lebegő szilárd vagy cseppfolyós szemcsék halmaza. Eredet szerint megkülönböztetik az ipari porokat, a hulladék porokat. Az ipari porok és a hulladék porok a környezetet szennyező emisszió részét képzik. Méretüktől, összetételüktől, előfordulási helyüktől függő mértékben egészségkárosító hatásúak.
parts per billion: koncentráció kifejezés, amelyet pl. nyomelemzésben alkalmaznak 1(tömeg)ppb =1mg/1000kg
parts per million: milliomod rész; koncentráció kifejezés 1(tömeg) ppm = 1mg/kg azaz 0,0001%
A sűrített levegővel üzemeltetett szerszámgépek, pneumatikus működtetésű mozgó elemek kenésére szolgáló kőolajtermékek. Fő jellegzetességük a megfelelő tapadásjavító, oxidáció-és kopásgátló hatás.
1. A fáradtolajok kezelésére alkalmazott műveletek gyűjtőneve. A regenerálás arra irányul, hogy a használat során a kenőolajba került öregedési termékeket, szennyezéseket eltávolítsa és eredeti célra vagy kevésbé igényes kenésre alkalmas kenőanyagot biztosítson. A regenerálás során el kell távolítani a vizet, a hígulást okozó termékeket, vagyis alkalmazandó művelet a desztilláció. További műveletek egyszerűbb esetekben a szennyeződések eltávolítására: centrifugálás, szűrés, vagy kritikusabb esetekben oldószeres vagy savas finomítás. Az adalékolt kenőolajak nehezen regenerálhatók és a műveletek során súlyos környezetvédelmi feladatokat is meg kell oldani.
2. A kőolajiparban több, más értelemben is ismert művelet, pl. a katalizátorok hatásának megújítása is regenerálás.
a szilárd testek felületével, ill. a felületi rétegeinek tulajdonságaival foglalkozó olyan megállapítások, amelyek elsősorban a forgácsoló megmunkálásoknál észlelhető jelenségekre adnak magyarázatot; a szilárd testek felületén mindig találhatók adszorpciós rétegek, amelyek hatására megváltozik, csökken a felületi atomok szabadenergiája. A felületen mikrorepedések, pórusok, különböző laza szerkezetek is vannak. Ha ezekbe felületaktív oldat hatol be, akkor ez a felülettől távolabbi rétegekben is csökkenti a kötőerőket.
1. A légkör szennyezését okozó szilárd, kisméretű, különböző alakú anyagok, amelyek egy része természeti eredetű, más része azonban emberi beavatkozásból származik. A részecskék egy része izgatja a légzőszerveket, sőt kifejezetten károsító hatású is lehet. A motorikus égetés is hozzájárul a részecskék emissziójához, amely különösen városi forgalomban és a forgalmas utak mentén érheti el a kritikus határt meghaladó értéket.
2. A kenőanyagokban kimutatható, azokba - főleg a felhasználás során - a környezetből bejutó és az alkalmazott szűrők által ki nem szűrt szilárd anyagok, amelyek részben abrazív hatásúak is lehetnek.
vas és acéltárgyak felületén oxigén és nedvesség hatására keletkező vörös-barna bázisos vasoxidból álló morzsalékos, laza szerkezetű korróziós termék.
korróziógátló adalék, amelyet a kenőanyagokhoz adnak, hogy a kent felületeket védje rozsdásodás ellen.
kenőanyagok rozsdavédő tulajdonsága, amelynek vizsgálatára különböző módszereket alkalmaznak, pl. az inhibitort tartalmazó kenőolajokra az ASTM D 665, a vizes HKF-okra az ASTM D 4627, vagy ISO 7120/A módszereket stb.
olyan vegyületek, amelyeket a rozsdásodás ellen alkalmaznak, bevonva filmszerűen a védendő acél-, vastárgyak felületét. A rozsdavédő olajok többnyire kőolajtermékek, amelyekhez még rozsdásodásgátló adalékot is adalékoknak.
olyan csapágy, amelynek érintkező felületei egymáson, ill. a közöttük lévő olajrétegen csúsznak, siklanak. A kenési körülményektől függően beszélünk csúszócsapágyról, hidrosztatikus és hidrodinamikus csapágyról.
gördülőcsapágyzsírok mechanikai-dinamikai vizsgálatára alkalmazott módszer, amelyet különböző hőmérsékleteken és fordulatszámokon végezve jutnak az eltérő tulajdonságok meghatározásához. Az SKF R2F berendezésben végezhető vizsgálat két, radiálisan terhelt és melegített, már előzetesen bejáratott önbeálló görgős csapágyban lévő kenőzsír viselkedését tanulmányozza. Értékeli a vizsgálati futás során a vizsgálócsapágy perselyein és a görgőkön keletkezett kopást; továbbá értékeli a vizsgálócsapágyba bevitt kenőzsír mennyiségéhez viszonyítva a csapágyházban és a csapágyban maradt kenőzsír tömegét.
tribokémiai folyamat, tehát olyan kémiai reakció, amelyet súrlódás vált ki, olyan felületpusztító folyamat, amely mechanikai és kémiai jelenségek együttes hatására jön létre. Súrlódási korrózió fordul elő oszcilláló mozgás esetén és annál intenzívebb, minél nagyobb a frekvencia, ill. minél kisebb a súrlódási út. Súrlódási korrózió gyakran fordul elő vibráló gépek illeszkedő helyein, alternáló mozgást végző szerszámgépeken stb
kopástípus, amelyet kis amplitudójú (0,001-5mm) és nagy frekvenciájú (5-100Hz) rezgő mozgások okoznak. A súrlódási folyamatot erős oxidáció kíséri, és jellemző módon a kopástermékek többnyire a súrlódó felületek között visszamaradnak. A koptatott fémfelületeken abráziós kopás nyomai, gödrösödés, pittingesedés figyelhető meg. A súrlódási oxidáció gyors kopást, berágódást, gyors kifáradást, repedést, törést idéz elő.
vagyis súrlódásitényező-javító, -csökkentő adalékok, amelyeket a súrlódási veszteségek csökkentése vagy előírt súrlódási tényező elérése érdekében alkalmaznak. Leggyakoribb típusaik: zsírsavak, zsírsavszármazékok, szerves aminok, aminfoszfátok, a mild-EP-adalékok stb. Szokásos felhasználási területek: szánkenő olajok, ATF termékek és egyéb hajtómű berendezések zajcsökkentésére, TOU- és STOU-termékek szabályozott súrlódási tényezőinek beállítására (nedves fékek,kuplungok stb.).
Szilikonolajokba vitt gélesítővel előállított kenőzsírok. Jó a víztaszító képességük és a korrózióvédő tulajdonságuk.
1. egymásra ható és egymáshoz képest elmozduló felületek tudománya és technikája.
2. A súrlódással, a kopással és a kenéssel, ill. az egymáshoz képest viszonylagos mozgásban lévő felületek közötti kölcsönhatásokkal foglalkozó tudomány. Az ilyen kölcsönhatások rendszerint magukban foglalják két elsődleges tényező egymásra hatását: a felületekre merőleges terhelést (vagy erőt) és a súrlódó erőt, amely gátolja a mozgást. A súrlódás csökkentésére irányuló tribológiai kutatás az energiamegtakarítás miatt fontos, mivel a súrlódás növeli az energia-felhasználást. A kopás csökkentésére irányuló törekvések az anyagtakarékosság, az energiatakarékosság és a környezetvédelme mellett a gazdaságos termelés megoldását is célozzák.
3. A tribológia a súrlódás, a kenés és a kopás tudománya és technológiája.
